A hét szabad művészet

Bár nem keresztény eredetű a hét szabad művészet, a középkorban úgy tartották, hogy ezek igen fontosak a Biblia megértéséhez, sőt olyan segédeszközök, amelyek előmozdítják az ember haladását az örök üdvösség felé vezető úton.

A keresztény középkor a rómaiaktól vette át a szabad művészetek eszmekörét: ezek a tudományok a szabad, független polgár magasabb tehát nem a pénzszerzést szolgáló képzéséhez, műveltségéhez, hobbijához tartoztak.

A hét tudományágat a képzőművészetben nőalakokkal megszemélyesítve ábrázolták, és állandó attribútumaik is vannak: grammatika könyv, tábla, tanulók, és vesszőnyaláb a lusta diákoknak;
retorika irattekercs, szónoki gesztus, pajzs és kard; dialektika az érvek felsorolásának gesztusa, kígyó vagy skorpió mint az éleselméjűség vagy a gonoszság jelképe, virágzó ág, a jóság jelképeként; aritmetika pénzdarabok vagy mérőzsinór a számoláshoz; geometria körző, mérőrúd, derékszögelő; muzsika hangszerek; asztronómia csillagászati mérőeszközök, korong vagy gömb, csillagok.